389
elültetett fa 2019 ősze óta

Milyen fákat ültetünk Újpest-szerte?

Többek között:

Kattintson a képekre, és ismerje meg az elültetett fákat.

Miért ültetünk fákat?

A fák a város “zöld közművei”. Árnyékot adnak, így a burkolt terek, utcák, illetve házak falai nem, vagy csak mérsékelten melegszenek fel, ezáltal elviselhetőbbé válik a környezet. A zöldfelületek látványa javítja az ott élők közérzetét, élhetőbbé tetszik az urbánus életet, és természetközelibbé varázsolják a mesterségesen épített környezetet. 

A fák ültetésére miért az ősz a legalkalmasabb időpont?

A téli csapadékos időszakban a talaj nedvességtartalma optimálisabb, nem szárad ki a friss ültetés. Nincsenek már a növényen sérülékeny részek, levelek, virágok, termés. A fák telepítésének első lépése a fák ültetőgödreinek kiásása, majd ezután történik a 100 %-os talajcsere, tápanyagban gazdag új földdel. Ebbe ültetjük bele a kétszer iskolázott fákat. 

A 2020 ősze óta  telepített fákat az Újpesti Városgondnokság legalább 3 évig  rendszeresen ápolja és öntözi.  És miért is a 3 év? A szakmai fórumokon többször elhangzott már az elmúlt években, hogy a városi, klimatikus viszonyok mellett 3-5 évig öntözni kell az utcai sorfákat. Ez az időszak – ide számítjuk a faiskolai neveltetés éveit is – már elegendő kell, hogy legyen, arra, hogy a fa önállóan éljen tovább, és megvalósuljon a városban a zöldebb és élhetőbb környezet. 

Hol találhatóak Újpest-szerte a 2019 ősze óta ültetett fák?

A térképen piros és sárga pontokkal jelölt elemek azok az új fák, melyeket 2019 ősze óta telepítettünk. Az adatbázist folyamatosan frissítjük.

A fatérképen a közismert és széles körben használt egyéb térképeken ismert módszerrel lehet mozogni és nagyítani. Húzzuk ujjunkat a mozgáshoz, valamint a két ujjunk közelítésével és távolításával nagyíthatunk és kicsinyíthetünk a térképen. A nagyítás szintjétől függően egyre részletesebb adatok jelennek meg például ikonok valamint az objektumok azonosítói.

A QTA térképről elérhető műveletek:
  • Frissítés: frissíti a térkép tartalmát.
  • Helyem: ha engedélyezve van a böngészőben a helymeghatározás, akkor a pillanatnyi pozícióra ugrik a térkép. Kikapcsoláshoz nyomjuk meg ugyanezt a gombot még egyszer.
  • Ugrás: a térkép közepére helyezi IV. kerület Újpest Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának épületét. Ha rákattint egy objektumra, akkor megjelenik a kiválasztott fa adatlapja. 

Díszalma

A 4-6 méter magasra növő fa széles koronát nevel, de még 20 évesen is csupán 3 méter magas. Díszítőértékét vörös majd rózsaszínűre váltó virágai, barnásvörös levélszíne, illetve 2-3 cm-es sötétpiros termése adja. Talajban nem válogat. Termése dzsemnek kiváló.

Díszcseresznye

A japáncseresznye a közönséges cseresznyéhez hasonló igényű, levele is hasonló ahhoz. Széles koronájú, 8-10 méterre is megnővő fa, látványos tavaszi virágzással. Amíg a közönséges cseresznye levelei a végükön egyenletesen hegyesednek, szélük szabálytalanul durván fogazott. A japáncseresznye levele a végén hirtelen elkeskenyedik, majd hosszú hegyben végződik, a levél széle egyenletesen, aprón fogazott, a fogak előre állnak és finom szálkaszerű hegyben végződnek. A cseresznyevirág (japánul szakura 桜) Japán nemzeti jelképe és

Díszszilva

A díszszilva, más nevén vérszilva kb. 7-8méteres magasságot elérő, terebélyes koronájú lombhullató díszfa. Vöröslevelű cseresznyeszilva vagy vöröslevelű mirabolán néven is ismerheted. Különlegesen szép bordó levélzetével, valamint dús halványrózsaszín virágzatával díszít. Öt sziromból álló, feltűnő porzójú virágai általában áprilisban nyílnak a lombfakadás előtt. Bordó színű levélzetét kisméretű, hosszúkás levelek alkotják.

Gömbkőris

A gömbkőris 5-6 méteres magasságot elérő, általában két méteres magasságon törzsbe oltott, magyar nemesítésű díszfa. Sűrű, szabályos gömbkorona jellemzi. Tavaszi virága fehér, igen dekoratív megjelenésű. Mélyzöld, kompakt, szabályos gömb alakú lombkoronája ősszel lilásvörös vagy narancssárga színekben pompázik.

Japánakác

Általában 20 méter magasra nő. Törzse enyhén hajlott, és vastag, erős ágakra bomlik. Lombkoronája széles és boltozatos. Kérge viszonylag sokáig sima marad, idősebb korábban mély, hosszanti repedések jelennek meg rajta. A fiatal hajtások megtörve sajátos szagot árasztanak. A rügyek kicsik, lombhullásig a kiszélesedő levélalap takarja őket. Jól megkülönbözteti a fehér akáctól, hogy hajtásain egyáltalán nincsenek tüskék. Gyors növekedésű fafaj: a fiatalkori növekedési fázisban 60–80 centiméter évente. 

Juhar

Nevét onnan kapta, hogy virágai tavasszal az elsők között nyílnak. Tekintélyes megjelenésű, de csak középmagas (30 méterre nőhet), lombhullató fa. Koronája kerekded: többnyire tojásdad, de a magányos példányoké egyre inkább a gömbhöz közelít. Alakja messziről a tölgyére emlékeztet. A népi hagyomány szerint a juharfa megvéd a boszorkányoktól, ezért Hátsó-Pomerániában az ajtókat és a szobákat juharral díszítik fel, Mecklenburgban pedig juharfából készült tipliket vernek az ajtókba és a küszöbökbe.

Júdásfa

Kis vagy közepes méretű fa. Levelei kerekded vese alakúak. Lassan nyíló, apró, pirosas, illetve lilás virágai az idősebb (legalább második éves) ágakon és a törzsön is tömegesen jelennek meg. A virágok közvetlenül a törzsön jelennek meg sokszor beborítva a teljes törzsét. Lombhullató. Fiatal korában nagyon gyorsan nő; ennek üteme a növény mintegy tízéves korában lelassul. Tavasszal, még a lombfakadás előtt nyílik. A nagy humusz tartalmú, nedves talajt kedveli. Teljes napon és félárnyékban is jól érzi magát.

Kaukázusi vasfa

30 m magasra, 8–15 m szélesre nő, a törzse akár 150 cm átmérőjű is lehet. Kérge sima, rózsaszínes- barna színű hámló, ahol leválik rózsaszín, zöld és halványsárga foltok maradnak; hasonló módon a platánokhoz. A levelek váltakozó állásúak, tojásdadok, gyakran kissé féloldalasak, 6–15 cm hosszúak és 4–10 cm szélesek, szélük hullámos; színük fényes zöld, mely ősszel karmazsinvörösre, égő liláspirosra változik. Termése két kopáccsal nyíló, kis szarvakban végződő tok, amely fényes barna magokat érlel. Perzsa varázsfa néven is ismert.

Lepényfa

15-20 méter magas, gyéren ágas fa. Oldalágai vízszintesen állnak. Koronája fiatalon magasra boltozott, később ernyőszerű. Ágai tövistelenek. Levelei szárnyasan összetett, fényes sötétzöld, ősszel sárgára színeződik. Termése, kevés, barna hosszú hüvely. Jól tolerálja a szélnek kitett helyeket, a szárazságot és a szennyezett városi levegőt is. Észak-Amerikából származik, főleg a Mississippi torkolatvidékéről, kedveli a nyirkos erdőket.

Platán

30 m magasra növő széles koronájú fa. Törzséről és ágairól a kéreg nagy lapokban válik le, ez szárazabb években még inkább megfigyelhető. Virágai egyivarúak, fejecskevirágzatot alkotnak; májusban virágzik. A termős virágokból gömb alakú aszmag terméscsoportok fejlődnek, melyek tövében szőrszálak vannak; egész télen a fán maradnak, csak tavasszal hullanak le.

Ostorfa

Népi elnevezése: zsidómeggy. 25 méteres magasságig megnövő, terebélyes, boltozatos koronájú fa. Lombja ősszel citromsárgára színeződik. Virágai aprók, világoszöldek, a levélhónaljakban magányosan fejlődnek. Rövid (1-1,5 cm-es) kocsányú, apró (kevesebb, mint 1 cm átmérőjű) csonthéjas terméseinek húsa éretten narancssárga, édes datolyaízű, vastagsága azonban nem éri el az egy millimétert.

Tölgyfa

A magányos fák koronája magasan boltozatos és széles, félgömb, illetve gömb alakú, csaknem a törzsig visszazárt, tömött és egyenletesen leveles. Ágrendszere feltörekvő, ágai messze szétterülnek. Zárt állományban 45 m-t is elérő, egyenes törzsű, keskeny koronájú fa. Levelei kopaszok vagy csillagszőrösek, a levéllemeze visszás-tojásdad, a levélalap két fülcimpa alakban végződik. A levelek rövid nyelűek, majdnem nyél nélküliek (2–6 mm), szinte ülők. A fa fiatal ágainak kérgét használják gyógyászati célokra.